Következmények
Ha ellenőrzéskor nincs érvényes jegyzőkönyv
Ez a kérdés nem a 47/1999. GM rendeletben dől el. A rendelet előírja a vizsgálatot, de nem mondja meg, mi történik, ha elmarad — azt a munkavédelmi törvény mondja meg. Ez az oldal azt a láncot írja le, amely az elmaradt felülvizsgálattól a bírságig vezet.
A lánc négy lépésben
Az alábbi négy lépés két külön jogszabályból áll össze. Egyik sem következtetés: mindegyik egy-egy hivatkozott rendelkezés tartalma.
- A rendelet előírja7.2.2
Az emelőgép időszakos biztonsági felülvizsgálatát legalább ötévenként el kell végezni.
- A törvény felveszi23. §
Időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát jogszabály előírja.
- Az elmulasztása súlyos82. §
A törvény felsorolásában az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása súlyos veszélyeztetésnek minősül.
- A bírság következik82. §
A hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz azzal a munkáltatóval szemben, aki a követelményt elmulasztva súlyosan veszélyeztet.
Miért nem mérlegelés kérdése
Időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó dokumentáció előírja. Az elvégzése munkabiztonsági szaktevékenység.
Az emelőgépnél ez a jogszabály a 47/1999. GM rendelet. Vagyis a rendeletben előírt ötéves felülvizsgálat nem egy külön, kisebb súlyú kötelezettség: pontosan az, amit a törvény időszakos biztonsági felülvizsgálatnak nevez.
A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz azzal a munkáltatóval szemben, aki a követelmények teljesítését elmulasztja, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. A törvény külön felsorolja, mi minősül különösen súlyos veszélyeztetésnek — és ebben a felsorolásban szerepel az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása.
Ez a különbség adja a kérdés súlyát. A hiányzó jegyzőkönyv nem adminisztratív pontatlanság, amit utólag pótolni lehet: a jogszabály szerinti tényállás maga a felülvizsgálat elmaradása.
Érdemes viszont pontosan érteni, mire vonatkozik ez. A törvény felsorolása az időszakos biztonsági felülvizsgálatot nevesíti — a három eljárás közül azt az egyet, amelynek határidejét a rendelet is kimondja. A szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat nem szerepel ebben a felsorolásban. A három eljárás közti különbségről a főoldal szól.
Mit tehet a hatóság a helyszínen
A munkavédelmi hatóság jogosult valamennyi munkahelyen külön engedély nélkül ellenőrzést tartani, a munkáltatót a feltárt hiányosságok megszüntetésére kötelezni, a munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani, valamint a munkavállaló egészségét vagy testi épségét fenyegető veszély esetén — annak elhárításáig — a veszélyes tevékenység, illetve az üzem vagy üzemrész működésének, a munkaeszköz használatának felfüggesztését elrendelni. E döntéseinek azonnali végrehajtását is elrendelheti.
Az utolsó mondat a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gép aznap leállhat, és a leállás nem várja meg a jogorvoslatot. Egy termelésbe kötött daru esetében ez rendszerint nagyobb tétel, mint maga a bírság.
A soron kívüli ellenőrzés eseteiben — átalakítás, baleset, természeti jelenség, vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak után — az ellenőrzés elvégzéséig a munkaeszköz üzemeltetését meg kell tiltani.
Ez a szabály önmagában is fontos: egy hosszabb állás után újraindított gépnél nem az ötéves ciklus a kérdés, hanem az, hogy megvolt-e a soron kívüli ellenőrzés.
Kit terhel, és meddig látszik
A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét.
A hatóság ezen felül közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt is, aki a szabályokat megszegi, vagy feladatkörében a végrehajtásuk mellőzését eltűri. Ennek összege ötszázezer forintig terjedhet, ismételten is kiszabható, és ebben az esetben figyelmeztetés nem alkalmazható.
Vagyis a következmény nem áll meg a cégnél. Aki a feladatkörében eltűrte, hogy a felülvizsgálat elmaradjon, személyében is felelhet.
A munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet azokról a munkáltatókról, amelyeknél jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, a jogsértés megjelölését és a bírság mértékét a honlapján nyilvánosságra hozza, és az adatokat két év elteltével törli.
Ez az a következmény, amelyet a legkevesebben számolnak előre. A bírságot ki lehet fizetni; a két évig nyilvánosan kereshető bejegyzést nem lehet visszavonni — és a közbeszerzési vagy beszállítói minősítéseknél rendszerint pont ezt nézik meg.
Mit érdemes tenni
A kérdés, amit érdemes feltenni, nem az, hogy „jön-e ellenőrzés”, hanem hogy megvan-e a jegyzőkönyv és a gép dokumentációjába tett bejegyzés — mert ellenőrzéskor ez a kettő bizonyítja a vizsgálatot.
Ha a dokumentáció hiányzik, az önmagában nem teszi lehetetlenné a helyzet rendezését: a hiányzó gépkönyvről külön oldal szól, és az elvégzett vizsgálatról készült jegyzőkönyv lesz az az irat, amire a további ütemezés épülhet.
Öt kérdésben végigveheti, hol tart a saját gépe. Határidőt az sem fog mondani, de a végén az lesz a kezében, amit a szakember úgyis megkérdez.
Gyakori kérdések
- 82. §Mi történik, ha ellenőrzéskor nincs érvényes jegyzőkönyv?
- A munkavédelmi törvény felsorolásában az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása súlyos veszélyeztetésnek minősül, és ilyenkor a hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz. Ehhez nem kell balesetnek történnie: a súlyos veszélyeztetést maga a törvény mondja ki az elmaradt felülvizsgálat tényéből.
- 84. §Leállíthatják a gépet a helyszínen?
- Igen. A hatóság a munkavállaló egészségét vagy testi épségét fenyegető veszély esetén — annak elhárításáig — elrendelheti a veszélyes tevékenység, az üzem vagy üzemrész működésének, illetve a munkaeszköz használatának felfüggesztését, és e döntésének azonnali végrehajtását is elrendelheti.
- 82/D. §Csak a céget bírságolhatják, vagy a felelős személyt is?
- A természetes személyt is. Aki a szabályokat megszegi, vagy feladatkörében a végrehajtásuk mellőzését eltűri, közigazgatási bírsággal sújtható, amelynek összege ötszázezer forintig terjedhet, ismételten is kiszabható, és ebben az esetben figyelmeztetés nem alkalmazható.
- 83/B. §Nyilvános lesz, ha megbírságolják a céget?
- Igen. A hatóság a bírsággal sújtott munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, a jogsértés megjelölését és a bírság mértékét a honlapján nyilvánosságra hozza, és az adatokat két év elteltével törli.
- 82. §A szerkezeti vizsgálatra és a fővizsgálatra is ez vonatkozik?
- A törvény súlyos veszélyeztetést felsoroló rendelkezése az időszakos biztonsági felülvizsgálatot nevesíti — a három eljárás közül azt, amelynek határidejét a rendelet is kimondja. A szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat ebben a felsorolásban nem szerepel, ami nem jelenti azt, hogy elvégzésük ne volna kötelező.
Visszahívás
Nem tudja, mikor volt az utolsó felülvizsgálat?
Adja meg a nevét és a telefonszámát, visszahívjuk, és megkeressük, ki tudja elvégezni a vizsgálatot. Két mező, semmi más.
A hívást mi kezdeményezzük, és nem rögzítjük.
Kérjen visszahívást
Írja le, milyen gépről van szó, és visszahívjuk. Ha csak a nevét és a számát adná meg, arra a visszahívás oldal való.