Hiányzó dokumentáció
Nincs meg a gép dokumentációja
A hiányzó gépkönyv nem csak adminisztratív bosszúság. Két vizsgálatnál a rendelet a géptípusra vonatkozó szabványra és a gyártó előírásaira utal — dokumentáció nélkül tehát a saját határidejét sem tudja megállapítani. Ez az oldal azt írja le, mi következik ebből, és mi a következő lépés.
Miért nem tud határidőt mondani senki
A szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat gyakoriságát a rendelet nem határozza meg. Ezeket az adott géptípusra vonatkozó nemzeti szabvány, illetve a gyártó előírásai szabják meg.
Vagyis a kérdésre, hogy „mikor esedékes a következő”, a jogszabály maga nem ad választ. A válasz a géptípusnál és a gyártónál van — és ahhoz tudni kell, pontosan milyen gépről van szó.
Még a harmadik eljárásnál sem elég a rendeletet ismerni: az időszakos biztonsági felülvizsgálatnál az öt év a leghosszabb időköz, de ha a gyártó rövidebbet ír elő, a gyártói előírás az irányadó.
Ezért nem megnyugtató az „ötévente úgyis elég” feltételezés sem. Ha a gyártói előírás nincs meg, nem tudni, hogy az öt év érvényes-e erre a gépre.
A vizsgálati időköz megállapíthatóságának feltételei
Két eset egymás mellett. Az elsőben mindkét adat megvan — a géptípus, és a rá vonatkozó nemzeti szabvány vagy a gyártó előírása —, a két tömb hézag nélkül zárul össze, alattuk pedig folytonos sáv jelzi, hogy az időköz megállapítható. A másodikban a második tömb csak szaggatott körvonal, mert egyik forrás sem érhető el, és a sor falba fut: a rendelet a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat gyakoriságát nem határozza meg, tehát a határidő nem állapítható meg.
igen
Az időköz megállapítható
nem
ZSÁKUTCA
A rendelet a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat gyakoriságát nem határozza meg — 7.2.7
Minek kellene megvolnia
Az üzemeltető az emelőgép és a teherfüggesztő eszköz okmányait a gép kiselejtezéséig köteles megőrizni — így az időszakos vizsgálatok eredményeit, a karbantartások, valamint a fődarab-, kötél-, horog- és lánccserék bizonylatait, az emelőgép naplóit, az egyműbizonylatú teherfüggesztő eszközök bizonylatait és a szerelői nyilatkozatot. Az üzemeltetési dokumentációt és a nyilvántartást naprakészen kell vezetni.
Ez a felsorolás azért hasznos, mert megmondja, mit érdemes keresni. A „nincs meg a dokumentáció” a gyakorlatban ritkán jelent teljes ürességet: rendszerint a gépkönyv hiányzik, de egy korábbi jegyzőkönyv, egy kötélcsere bizonylata vagy a szerelői nyilatkozat még előkerül valahonnan.
Érdemes észrevenni, hogy a megőrzés az üzemeltetőé, a vizsgálat elvégeztetése viszont — eltérő megállapodás hiányában — a tulajdonosé. Bérelt gépnél tehát az iratok és a vizsgálat két különböző cégnél állnak, és a hiány rendszerint pont a kettő közötti résben keletkezik.
A hiány maga is a vizsgálat tárgya
A felülvizsgálat kiterjed arra is, hogy a dokumentáció megvan-e, és egyezik-e a gép tényleges állapotával — a szerkezeti kialakítás, a mechanikus és villamos rendszerek, a biztonsági berendezések és a környezet vizsgálata mellett.
A hiányzó dokumentáció tehát nem olyasmi, amit a vizsgálat előtt kellene eltüntetni. A vizsgálat éppen azt is nézi, mi van meg és mi nincs — a hiány rögzítése része az eljárásnak.
Mi a következő lépés
Az alábbi sorrend azért ilyen, mert minden lépés a következő bemenete: az azonosítás nélkül nincs mihez kötni az előírást, és a vizsgálat nélkül nincs irat, amire ütemezni lehetne.
Mielőtt belekezd, öt kérdésben összeszedheti, mi az, ami megvan és mi nincs — ugyanezeket kérdezi majd a szakember is.
Fényképezze le a gép adattábláját
Ez a lemez marad meg akkor is, ha a papírok nincsenek meg. Rajta van a gyártó, a típus, a gyári szám, a teherbírás és rendszerint a gyártási év — vagyis pontosan az az azonosítás, amiből a szakember kiindul.
Az emelőgép gyári adattáblájának vázlata
Egy szegecselt fémlemez rajza. A fejlécében „Adattábla” felirat, a lemezen a beütött adatok helye. Mellette öt kitöltetlen mező egymás alatt: Gyártó, Típus, Gyári szám, Teherbírás, Gyártási év. Az értékek helye üres, mert azok gépenként eltérnek.
ADATTÁBLAVÁZLATGYÁRTÓTÍPUSGYÁRI SZÁMTEHERBÍRÁSGYÁRTÁSI ÉVÁbra Mit keressen a gép adattáblájánVázlat, nem fénykép: a mezők helye üres, mert a lemezen szereplő adatok gépenként mások. Ez az öt mező az, amiből a szakember a gépet azonosítani tudja. Nézze meg, mi maradt a gép körül
Korábbi jegyzőkönyv, karbantartási napló, a beszerzéskori iratok, akár a beszállító e-mailje. Bármi, ami a gépet azonosítja vagy egy korábbi vizsgálatot rögzít, szűkíti a hiányt.
Kérjen vizsgálatot szakembertől
A határidő megállapításához géptípus-ismeret kell, mert a rendelet két eljárásnál a szabványra és a gyártói előírásra utal. Ezt nem az üzemeltetőnek kell kitalálnia — ez a szakértő dolga.
A jegyzőkönyvvel indul újra a nyilvántartás
Az aláírással hitelesített jegyzőkönyv és a gép dokumentációjába tett bejegyzés lesz az az irat, amire a további ütemezés épülhet.
Ami a vizsgálat után az iratban marad
Az időszakos biztonsági felülvizsgálatról jegyzőkönyv készül, amelyet a vizsgálatot végző személy az aláírásával hitelesít.
A vizsgálatot a gép dokumentációjában rögzíteni kell, a jegyzőkönyv azonosítójára hivatkozva, és a vizsgálatot végzőnek nyilatkoznia kell a gép állapotáról.
Ez a két irat az, amivel a gép állapota igazolható. Ha eddig semmi nem volt, innentől van mire hivatkozni.
Arról, hogy a három eljárás közül melyiket melyik fokozatú szakember végezheti, külön oldal szól — érdemes elolvasni, mielőtt időpontot kér.
Gyakori kérdések
- 7.2.7Meg tudom állapítani magam, mikor esedékes a vizsgálat?
- Az időszakos biztonsági felülvizsgálatnál igen, mert azt a rendelet öt évben határozza meg. A szerkezeti vizsgálatnál és a fővizsgálatnál nem: ezek gyakoriságát a géptípusra vonatkozó szabvány vagy a gyártó előírása szabja meg, tehát tudni kell, milyen gépről van szó, és mit ír elő rá a szabvány vagy a gyártó.
- 7.2.3–5Elveszett a gépkönyv. Mi ilyenkor a helyzet?
- A felülvizsgálat kiterjed arra is, hogy a dokumentáció megvan-e, és egyezik-e a gép tényleges állapotával. A hiányt tehát maga a vizsgálat rögzíti, és a róla készült jegyzőkönyv lesz az az irat, amivel az állapot igazolható.
- 7.2.8Mit tud kezdeni a szakértő dokumentáció nélkül?
- A gép azonosításából és tényleges állapotából indul ki, és ennek alapján állapítja meg, milyen vizsgálatok esedékesek. Az elvégzett vizsgálatról készült jegyzőkönyv lesz az első olyan irat, amire a további ütemezés épülhet.
Visszahívás
Mondja el, milyen gépről van szó
Adja meg a nevét és a telefonszámát, visszahívjuk, és megkeressük, ki tudja elvégezni a vizsgálatot. Két mező, semmi más.
A hívást mi kezdeményezzük, és nem rögzítjük.
Kérjen visszahívást
Írja le, milyen gépről van szó, és visszahívjuk. Ha csak a nevét és a számát adná meg, arra a visszahívás oldal való.